Mandre

Pag sziget déli oldalán elhelyezkedő üdülőfalu gyönyörű kilátással a Maun, Skrda, Silba és Olib szigetekre, melyeken csodás strandok és fürdőzésre, búvárkodásra alkalmas öblök találhatóak. Mandre mentén kb. 4 kilométer hosszú strand található, az aljáig átlátszó kék tengerrel. Mandre tökéletes azoknak a családoknak, akik nyugodt üdülésre vágynak a gyönyörű táj és szikrázóan tiszta tenger mellett. Az éttermekben élvezhetjük a horvát gasztronómia specialitásait csakúgy, mint a különféle pizzákat. A strandolás közbeni vagy utáni felfrissülést a számos partmenti sörözőben, kávézóban tudjuk megszerezni. Játszóterek állnak a gyermekeink szórakoztatására. A zadari újság és a Zadar megye turisztikai közösség akciójában, Mandre helység 2003-ban kapta meg a megye legszebb helysége címet.

Novalja

A Pag-sziget északnyugati részén egy védett öbölben fekszik. Kedvező földrajzi fekvése jó megközelítést biztosít mind az Adria északi részéről délre haladó tengeri útvonalon, mind a szárazföld felől, ahonnan május 30-tól szeptember 30-ig a Prizna–Žigljen kompjárattal éjjel-nappali összeköttetése van. Ezen kívül a sziget déli részéről is megközelíthető az 1968-ban átadott Pagi hídon (Paški most) keresztül. Távolsági autóbuszjáratok kötik össze Fiume, Zágráb, Zára, Split, nyáron pedig Varasd és Pozsega városokkal is. Novaljára induló hajójáratok indulnak Lošinjról, Rabról, Fiuméból, nyáron pedig Silbáról és Susakról is. A legközelebbi repülőtér 80 kilométerre Záránál található. A honvédő háború idején Novalja stratégiailag nagyon fontos hely volt, miután 1991. november 21-én a maslenicai hidat lerombolták és a teljes forgalom a Prizna-Žigljen kompjáraton bonyolódott Google: link

Pag

Pag város Pag sziget közigazgatási központja. A város a tengeri só kinyerésére épült, melyet több évszázadon keresztül végeztek az őslakosok. A só fontossága miatt a XV. században Pag előre elkészített tervek alapján épült, melynek gyártására készült agyagmedencék a mai napig láthatóak. Napjainkban ujraindult a sópárlás a Solana Pag nevű gyárban, amit az országút mellett látható. Pag város másik ismertetője a híres pagi csipke, amelynek több évszázados hagyománya van, minden darab külön egyedi példány, a lassan készülő és sok erőfeszítést igénylő kézimunka, láthatjuk elkészültüket a város utcáin sétálva. A Pag szorost 27 kilométeres kavicsos és homokos strand övezi. A sekély szoros szárazföldi hosszabbításában még egy híres dolog található, a kivizsgált és igazolt gyógysár (gyógyiszap).

Lun

A Pag-sziget felülről mutatóujjra emlékeztető legészakibb részén, Novaljától 18 km-re északnyugatra, a sziget északnyugati csúcsa közelében fekszik. Földrajzilag közelebb van Rabhoz, mint saját községközpontjához Novaljához. Bár határát szinte minden oldalról tenger veszi körül, maga a település légvonalban mintegy 300 méterre található a tengerparttól. A legközelebbi öblök a Furnje és a Veli Rakovac a Pagi-csatornában (Paski kanal), valamint a Njivina, Budunalva és a Krušvina amelyek a Kvarner-öbölben fekszenek. Lunon kívül a településhez több kisebb telep is tartozik, melyek némelyike több kilométer távolságra van. Közülük külön említésre méltó Tovarnele, amely a sziget legészakibb emberi települése, itt található Lun kikötője is. Nevét az olasz taverna szóból kapta, amely vendéglőt jelent. Valóban találhatók itt egy régi vendéglő maradványai, amely egyúttal a kalózok elleni védelmül is szolgált. További kis települései Gurijel, Dudići, Perićev Kanat, Gager, Jakišnica, Stanišće. Google: link

Gajac

A Pag-sziget északnyugati részén Novaljától 3 km-re délre, a sziget nyugati partján fekszik. Turistatelep, amely Kolan és Novalja lakatlan részén fejlődött ki. Az 1980-as években, tervek alapján teljes infrastruktúrával épült fel az apartmanházak alkotta utcákból. 1991-óta számít önálló településnek. 2001-ben területét felosztották Novalja község és a Zára megyéhez tartozó Pag község között. 2011-ben 84 lakosa volt, akik a turizmusból éltek. A turistaszezonban a népszerű üdülőtelep népessége eléri a tízezret is.

Zrce

A fiatalok között legnépszerűbb strand a Novalja várostól 1 kilométerre, Mandrétól 6 kilométerre található Zrce strand, amit Horvátország Ibizájának tartanak egyedülálló, pezsgő éjszakai élete miatt. A klubok ráadásul a tánctéren kívül számos más szórakozási lehetőséget is kínálnak. Az is megtalálja a számítását, aki csak strandolásra vágyik az aprókavicsos parton, több söröző található, óriáscsúszda, bunji-jumping, jet-ski teszi tökéletessé a szórakozást.

Sveti Vid

Pag nyugati részén található Sveti Vid, a 342 m magas Pag-sziget legmagasabb pontja, ahonnan az egész sziget és a Pagi-szoros belátható. Megközelíthető Dubrava felöl, az útjelező táblákat követve vagy Mandre felöl a Simuni autóskemping bejáratával szemben induló turista útvonalon. A hegy megmászásához nem kell tapasztalt hegymászónak lenni, bárki feljuthat kb. 1-1,5 óra alatt és az esetleges fáradtságot a káprázatos kilátás kárpótolja. A csodálatos panoráma önmagáért beszél, a paradacsomi hangulat szavakkal le sem írható, (sajnos) fel kell gyalogolni érte.

Olib

Olib a tizennyolcadik legnagyobb horvát sziget, amelynek területe 26,14 km2. A sziget észak-déli irányban nyúlik el, amely kissé eltér az északnyugat-délkeleti dinári irányától. 9,5 km hosszú és 5,8 km széles. Középső részén 1,4 km-re beszűkül, itt található a sziget egyetlen települése Olib. A 33,34 km hosszú part azt mutatja, hogy Olib szigetének partja meglehetősen tagolt. A legészakibb pont a Garmina-fok, a legnyugatibb a Tale-fok, a legdélibb a Ploče-fok, a legkeletibb pedig a Kvoško-fok. Jelentős pontjai még az északnyugati Šip-fok, mely a Šip-szigettel szembenfekszik, valamint az északkeleti Arat-fok. A partok többnyire homokosak és sekélyek. A sziget körül számos szikla és zátony található: délen a Žubinin- és a Grišni muli-zátony, északkeleten Fučin-szikla, nyugaton pedig a Kurjak-szikla. A sziget lapos és nagyon alacsony, a legmagasabb pontja a Kalac mindössze 74 m-rel emelkedik a tengerszint fölé.

Simuni

Pagtól légvonalban 8 km-re, közúton 12 km-re északnyugatra, a sziget középső részén a délnyugati parton, a Maun-szigettel szemben, három kis öbölben fekszik. Az északi öböl a település tengeri kikötője, biztonságos kikötő- és horgonyzóhely az Adrián közlekedő hajók számára. A középső öböl a halászkikötő, ahol a helyi halászok bárkái állomásoznak. A déli öbölben találáható a település kavicsos strandja. Nem messze található a sziget egyik nagy autóskempingje az „autokamp Šimuni”, ahol sportközpont, étterem, pizzéria és műugró központ is található.

Maun

Maunt Pag szigetétől a Maun-csatorna választja el. Pohlip, Olib és Planik szigetétől keletre, Škarda szigetétől délre, Malitól és Veliki Brušnjaktól északra fekszik. Területe 8,5 km². Kréta kori mészkőből épül fel. Hosszúsága 8,9 km, szélessége 1,4 km, magassága 65 m. Növényzete ritkás, alacsony bokrokból és fűbúl áll. 23,9 km hosszú tengerpartja van. A nagyobb öblök a Koromačna és a Dražica. A sziget északi részének belsejében több, időlegesen lakott ház található.

Zadar

A 72 ezer lakosú, "horvát Rómaként" emlegetett Zadar, vagy magyar nevén Zára, Dalmácia fővárosa volt sok éven át, ma a csodás zadari riviéra központja. Zadar nagy múltú kb. 3000 éves város. Tartozott a Római Birodalomhoz többek között, és persze Magyarországhoz is.

Split

A város szintén magyar történelmi jelentőséggel bí, amely Pagtól 150 kilométerre található. A települést Diocletianus császár építette ki, aki 293-ban 3000 négyzetméteres palotát épített a tengeröbölhöz. A palota körül alakult ki a későbbi város, mely előbb horvát, majd magyar uralom alá került, amikor 1105-ben Kálmán király seregei vették be. Ide menekült 1241-ben IV. Béla a tatárok elől, itt a székesegyházban vannak eltemetve lányai Katalin és Margit. 1979-ben az UNESCO a belvárost a világörökség részévé nyilvánította.

Trogir

A csodálatosan szép város Splittől 27 kilométerre, Pagtól 130 kilométerre található. Sikátoraival Dalmácia talán legizgalmasabb városa, kiemelt turisztikai látványosság, magyar történelmi jelentőséggel. A várost Kr. e. 3. században Tragurion néven alapították. A horvát királyi ház kihalásával a terület a Magyar Királyság része lett és 1105-ben a város megnyitotta kapuit Kálmán király serege előtt, 1242-ben ide menekült IV. Béla az üldöző tatárok elől.